Vonatos torta

A torta a Nagypapám 85.-ik születésnapjára készült. Belülről lúdláb torta szeretett volna lenni. Ha megtalálom azt a receptet aminek nem csak íze, de az állaga is jó, akkor ígérem megosztom veletek!

Liza és Levi tortája

Kakaós piskóta, főzött csokikrémmel.

Bonbonos doboz

Kakaós piskóta, tejszínes ét- és tejcsokis krémmel.

Focis torta

Kakaós piskóta, főzőtt csokis krémmel.

Mikulások

Szintén NLC-s recept, Tavasz "találmánya". Gyermekes bulikra ideális (főleg ha nincs saját és ráér az ember ilyenekkel szórakozni), ráadásul kis fantáziával aktualizálható szinte bármilyen alkalomra. Ja, és bármennyire is nem úgy néz ki, tényleg gyorsan megvan! Nálam 4 adag készült egyszerre...

Hozzávalók 15 darabhoz:
5 dkg vaj
5 dkg cukor
1 tasak vaníliás cukor
1 csipet só
1 kis tojás
12,5 dkg tehéntúró
25 dkg liszt
½ tasak sütőpor

Habosra kevertem a cukrot, a vajat és a tojást, hozzáöntöttem a lisztet, sót, sütőport, túrót, összegyúrtam és beraktam a hűtőbe egy éjszakára.

Eredetileg fél óra is elég lett volna, de előtte Zakuszkát főztem, amibe került 1 kiló erős paprika is, amit nem szándékoztam erős állapotában belefőzni, úgyhogy kivagdostam az összes már összedarabolt paprika erét, amit viszont a kezem nem értékelt, ezért az est felét a mikulások helyett a gyógyszertárossal és a Fenistillel töltöttem, a másik felében bánatomban grogot iszogattam a kihalt karácsonyi vásárban, szakadó esőben a párommal. Viszont megtudtam az egyik várakozótól a gyógyszertárban, hogy ilyen esetben olajjal kell vastagon bekenni az ember kezét, akkor elmúlik a fájdalom. A gyógyszerésznek is jó estéje volt! Saját bevallása szerint még nem találkozott ilyen problémával. Végre valami újdonság a sok unalmas náthás között! Csak egy kicsit röhögött ki...

Szóval kivesszük a tésztát a hűtőből, átgyúrjuk, majd 15 részre vágjuk. Mindegyik résznek levágjuk kb. az 1/4-ét. A kisebbik és a nagyobbik tészta részből is gombócot formálunk, egymásra rakjuk, a kisebbik legyen felül!, megkenjük 1 ek. tej és 1 tojássárgája keverékével, fogpiszkálóval rögzítjük, és dupla muffin papírba rakjuk. Ha van az embernek elég muffin formája, akkor abban is lehet sütni természetesen. A két papír pedig azért kell, hogy megtartsa a formáját. Sütés után a külső papír újra felhasználható!
Kb. 170-180 fokon 15-20 percig sütjük.
A díszítéshez a tojásfehérjét elkeverjük annyi porcukorral, hogy olyan sűrű masszát kapjunk, ami lassan folyik le a kanálról. Piros marcipánból kb. 8 cm átmérőjű köröket szaggatunk, félbevágjuk, és sapkává hajtjuk. Vagy belemártjuk a cukros masszába és úgy rakjuk a Mikik fejére, vagy simán rárakjuk és körbe írókázzuk. Én írókáztam. Megcsináljuk a szakállát és a szemét, a sapka tetejére bojt, a szeme csoki vagy cukorgyöngy. Aztán már csak győzködni kell a többieket, hogy nyugodtan egyék meg.

Meggyzselés csokitorta

Tavaly karácsonyra csináltam egy halom bonbont. A kedvencem a meggyzselé, marcipán és rumos csokikrém kombináció volt. Már akkor is gondoltam rá, hogy valahogy tortába is át kellene ezt ültetni, de valahogy elmaradt. Aztán eltelt majdnem egy év, Anyukámmal megbeszéltük, hogy Apukám a névnapjára szatmári szilvatortát fog kapni. Igen ám, de a Nagypapám 85. születésnapjára készült lúdlábtortából megmaradt fél üveg meggybefőtt, amiről eszembe jutott a tavalyi bonbon. Ezek után egy fantasztikus logikai levezetéssel arra jutottam, hogy mivel az én névnapom közvetlenül Apukámé előtt van, és úgyis együtt tartjuk a kettőt, ezért nyugodtan csinálhatok neki olyan tortát, amilyent én akarok enni. Ráadásul ennek a tetejére lehet marcipánt rakni, a másikra pedig nem. A terv az volt, hogy a marcipánra fogok valami horgászos képet festeni. (Figyelembe véve, hogy sem rajzolni, sem festeni nem tudok egy egészen icike-picikét sem, ez közben már nem tűnt teljesen normális ötletnek.) A család egyöntetű véleménye alapján eddig ez volt a legjobb tortám. Bár a legtöbbnél ezt mondták... A Nővérem azért a második szelet eltüntetése közben megjegyezte, hogy ha lehet, akkor neki valami sósat csináljak majd.

Hozzávalók:
6 tojás
6 ek cukor
4 ek liszt
2 ek kakaópor

A tojásokat ketté választjuk, a sárgáját fehéredésig keverjük 4 ek cukorral. Bele keverjük a lisztet és a kakaót. A fehérjét a maradék 2 ek cukorral kemény habbá verjük. A belekeverjük a lisztes részbe a hab 1/3-át, majd az így fellazított tésztába óvatosan beleforgatjuk a maradék habot. Előmelegített sütőben 15-20 percig sütjük kb 170 fokon.


Töltelék:
1 üveg magozott meggybefőtt
2-3 ek ékezési keményítő
fahéj
5 dkg marcipán a belsejébe
4 dl tejszín
30 dkg étcsoki
1 cs lapzselatin


A meggybefőttet a levével együtt leturmixoljuk, fahéjjal ízesítjük és az keményítővel sűrűre főzzük. Félre rakjuk hűlni.
A csokit megolvasztjuk, amíg hűl, kemény habbá verjük a tejszínt, összekeverjük az olvasztott csokival. A zselatinlapokat 5 perce beáztatjuk, kinyomkodjuk, 2 ek vízzel megolvasztjuk. Amikor langyosra hűlt, belekeverjük a csokis tejszínbe.
A piskótát 3 lapra vágjuk. Az alsó lapot megkenjük a csokikrém felével, ráöntjük a meggy felét, vékonyra kinyújtott marcipán, rá a második lap, csokikrém, meggy, harmadik lap. Ha az egész tortát szeretnénk bevonni marcipánnal, akkor még kb 30 dkgra lesz szükség.

Tejszínes-karamellás diótorta

Eszterházy, Dobos-torta, tejszínhab. Ez volt a kiindulási pont. Hogy lehet ebből a legegyszerűbben 1 tortát csinálni? Meglepően egyszerűen. Íme az eredmény:

Hozzávalók:
24 dkg darált dió
9 tojásfehérje
27 dkg porcukor
1 liter tejszín
5 csomag habfixáló
10 dkg durvára vágott dió
20+10 dkg cukor

A porcukrot a tojásfehérjével kemény habbá verjük, beleforgatjuk a diót. Sütőpapírból vágjunk 6 db kb. 24 cm átmérőjű kört. Kenjük rá a diós tésztát és kb. 180 fokon süssük világos aranybarnára. Még melegen húzzuk le róla a sütőpapírt, majd hűtsük le a lapokat.

Csináljunk a 20 dkg cukorból és a 10 dkg dióból grillázst, törjük össze. a tejszínt (cukor nélkül!!!) verjük kemény habbá a habfixálóval, keverjük bele a grillázst. Egy kicsit meg fog olvadni majd a cukor része, ez fogja ízesíteni a tejszínt és ezért nem kell bele cukor. Kenjük meg a lapokat a grillázsos tejszínnel, majd kenjük be az egész tortát is kívülről. Na most jön a legbonyolultabb rész! Sütőpapírra rajzoljunk egy akkora kört, mint a torta, és vágjunk egy olyan csíkot, aminek a szélessége megegyezik a torta magasságával (esetleg egy kicsit nagyobb, de kisebb ne legyen!), a hossza pedig a torta kerületével (ez se legyen kisebb!!!). Csurgassuk rá a karamellt, minden logika nélkül, hogy szép szabálytalan mintát kapjunk a sütőpapírra. A csíkból próbáljunk meg nagyon gyorsan csinálni egy karikát (amit a torta köré fogunk majd rakni). A tetejére szánt lappal nem kell annyira kapkodni, mert azt nem kell hajtogatni. Ez volt az elmélet. Gyakorlatban a dolog nálam ott bukott meg először, hogy nem volt elég hosszú az asztal, azért a karamell csíkot csak részletekben tudtam megcsinálni és hát a gyorsasággal is voltak problémák, de mint rutinos puzzle rakosgató, egész jól össze tudtam rakni a pár centis darabokból (gyakorlatilag teljesen szét tört) az oldalát, csak egy kicsit lassan... A tetejére rárakjuk egyben a karamell lapot, majd az egész tortát rakjuk minimum 2 órára, de inkább egy napra a hűtőbe. Amíg a torta a hűtőben pihen gyakoroljuk a szerény mosolygást a tükör előtt, hogy amikor lerakjuk az asztalra a "műalkotást", akkor az "Húúú... Ezt hogy csináltad?" kérdésekre kellően hitelesen tudjuk mondani, hogy "Ááá... Semmiség..." Majd egy kényelmes székre telepedve, kényelmesen hátradőlve, csukott szemmel élvezzük, ahogy a hideg tejszínben megbújó karamellás dió darabkák szétolvadnak a szánkban...